Furát álmodtam az éjjel... Mostanában furákat álmodok, de ez nem egyszerűen fura volt, hanem félelmetes... Nekem legalább is az volt. Szóval:
Úgy kezdődött, hogy a Central-ban(Fullmetal Alchemist) éltem, későre járt, ezért aludni 
indultam. Reggel mindenki odagyűlt az ajtóm elé égő fáklyákkal, meg fegyverrel. Azt követelték, hogy azonnal hagyjam el a Central-t, különben szénné égetnek és szitává lőnek... Nagyon meglepődtem, és féltem is. Mikor nem figyelt senki, próbáltam megszökni, de amint kiértem az udvarra, a katonaság és az állami alkimisták vártak engem!Fel nem bírtam fogni, hogy mi rosszat csináltam... Megint futni kezdtem, mert Armstrong, Roy és Riza közeledett fenyegetően, tudtam, hogy mi lesz ha utolérnek. Az arckifejezéseiket látna azt a parancsot kapták, hogy öljenek meg engem.... Futottam, futottam, és elértem egy tengerhez, elloptam egy csónakton, de mielőtt elindulhattam volna, éreztem, hogy valaki más is beszáll a csónakba... Hátrafordultam, és Edward Elric-et láttam! Elkezdtem sírni, mert őt szerettem a világon a legjobban, erre meg akar ölni, bántani meg nem akartam, inkább meghalok. De nem lőtt le, vagy ilyesmi, hanem átölelt és megnyugtatóan azt suttogta, hogy nem lesz semmi baj, csak nyugodjak meg. Ez nagyon jól esett. Elengedett és elkezdett evezni nagyon gyorsan. De sajnos a hadsereg is csónakra szállt, és bár nem került annyira közel hozzánk, elkezdtek lövöldözni. Edward védelmezően átölelt, majd evezett tovább. Parthoz értünk, de ott várt minek Roy és a "baráti köre". Gondoltam, itt a vég, de Edward kiszállt a csónakból és jól megpofozta Roy-t. Mindenki nagy szemekkel nézett, és Edward elkezdett beszélni:
- Hát ti észre sem vettétek?? Belegondoltatok egyáltalán, hogy miért kell megölni szegény lányt? Nem, mi? Hát azért, mert a Führer egy homonculus, és a Bölcsek Kövére hajt! Emberéletek feláldozásával össze lehet hozni...
Mindenki furán nézett rám és Edward-ra, majd Roy így szólt:
- Igaza van, fegyvert letenni!
Mindenki így tett, Edward meg bevallotta nekem hogy szeret ^.^
